Az alumíniumdobozok története
A fém sörös és italos csomagolódobozok több mint 70 éves múltra tekintenek vissza. Az 1930-as évek elején az Egyesült Államokban elkezdték gyártani a sörös fémdobozokat. Ez a háromrészes doboz ónlemezből készül. A tartály felső része kúp alakú, a felső része pedig korona alakú dobozfedél. Általános megjelenése nem sokban különbözik az üvegpalackokétól, ezért kezdetben üvegpalack-töltősort használtak a töltéshez. Csak az 1950-es években állt rendelkezésre külön töltősor. A dobozfedél az 1950-es évek közepén lapos formájúvá fejlődött, majd az 1960-as években alumínium gyűrűs fedéllé fejlesztették tovább.
Az alumínium italosdobozok már az 1950-es évek végén megjelentek, a kétrészes DWI dobozok pedig hivatalosan az 1960-as évek elején jelentek meg. Az alumíniumdobozok fejlődése nagyon gyors. A század végére az éves fogyasztás elérte a több mint 180 milliárdot, ami a világ összes fémdobozának legnagyobb kategóriája (körülbelül 400 milliárd). Az alumíniumdobozok gyártásához használt alumínium fogyasztása is gyorsan növekszik. 1963-ban közel nulla volt. 1997-ben elérte a 3,6 millió tonnát, ami a világ összes alumíniumanyag-fogyasztásának 15%-át teszi ki.
Az alumínium dobozok gyártástechnológiája folyamatosan fejlődik.
Az alumíniumdobozok gyártástechnológiáját évtizedek óta folyamatosan fejlesztik. Az alumíniumdobozok súlya jelentősen csökkent. Az 1960-as évek elején ezer alumíniumdoboz súlya (a doboz testével és a fedéllel együtt) elérte az 55 fontot (körülbelül 25 kilogrammot), majd az 1970-es évek közepén 44,8 fontra (25 kg) esett vissza. Kilogrammonként ez az érték az 1990-es évek végén 33 fontra (15 kilogrammra) csökkent, és mára kevesebb mint 30 fontra csökkent, ami majdnem a fele a 40 évvel ezelőttinek. Az 1975 és 1995 közötti 20 évben az 1 font alumíniumból készült (12 uncia űrtartalmú) alumíniumdobozok száma 35%-kal nőtt. Ezenkívül az amerikai ALCOA vállalat statisztikái szerint az ezer alumíniumdobozhoz szükséges alumíniumanyag mennyisége 1988-ban 25,8 fontról 1998-ra 22,5 fontra, majd 2000-re 22,3 fontra csökkent. Az amerikai konzervgyártó vállalatok folyamatosan áttörést értek el a lezáró gépek és más technológiák terén, így az alumíniumdobozok vastagsága az Egyesült Államokban jelentősen csökkent, 1984-ben 0,343 mm-ről 1992-ben 0,285 mm-re, 1998-ban pedig 0,259 mm-re.
A könnyűsúlyú alumínium konzervfedelek terén is szembetűnő a fejlődés. Az alumínium konzervfedelek vastagsága az 1960-as évek elején mért 0,39 mm-ről az 1970-es években 0,36 mm-re, 1980-ban 0,28 mm-ről 0,30 mm-re, majd az 1980-as évek közepén 0,24 mm-re csökkent. A konzervfedél átmérője is csökkent. A konzervfedelek súlya tovább csökkent. 1974-ben ezer alumíniumdoboz súlya 13 font volt, 1980-ban 12 fontra, 1984-ben 11 fontra, 1986-ban 10 fontra, 1990-ben és 1992-ben pedig 9, illetve 9 fontra. 8 font, ami 2002-ben 6,6 fontra csökkent. A konzervkészítési sebesség jelentősen javult, az 1970-es évekbeli 650-1000 másolat/percről (csak percenként) az 1980-as években 1000-1750 másolat/percre, mára pedig több mint 2000 másolat/percre nőtt.
Közzététel ideje: 2021. dec. 28.